Füstölt sonkák lógnak egy húsipari üzemben.

Nagy mennyiségben fogyasztva egészségkárosító lehet néhány olyan aroma, amivel az élelmiszergyárak füstölt ízű termékeket állítanak elő – áll az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság legújabb jelentésében. A hatóság további adatokat kér a gyártóktól, és összeállítja a biztosan kockázatmentes összetevők listáját.

A veseműködésre, a vér összetételére és a testsúlyra is hatással voltak állatkísérletek szerint egyes füstaromák, amennyiben nagy mennyiségben tartalmazták a kísérleti alanyok táplálékát – derül ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ESFA) legújabb jelentéséből. Az ESFA honlapján publikált cikk szerint több ilyen vegyület is egészségügyi problémákat okozhat, ezért a hatóság további adatokat kért a gyártóktól az aromák használatára (azok mennyiségére elsősorban) vonatkozóan, és újabb vizsgálatok után összeállítja a biztonságos anyagok listáját.

,,Nincs idő” a hosszú füstölésre

A füstaromát a hosszadalmas hagyományos füstölés helyett használja már régóta az élelmiszeripar, minden olyan termékhez, amelyeket a füstölt íz miatt vásárolunk. Az adalékanyagokat húskészítménybe, halakba, levesekbe, szószokba teszik.

Az ESFA tizenegyféle ilyen anyagot vizsgált meg, a módszer az volt, hogy az adatok alapján minden arománál megállapították azt a szintet, amelynél még biztosan nem volt kockázat. Majd ezt viszonyították ahhoz, amennyit egy ember fogyaszthat ezekből az anyagokból – utóbbi mennyiséget szándékosan a reális fogyasztási szint fölé lőtték be egy kicsit. “Konzervatív módszereket alkalmaztunk, mivel egyelőre korlátozott mennyiségű információval rendelkezünk” – mondta ezzel kapcsolatban az ESFA ízfokozókkal foglalkozó részlegének vezetője.

Még mindig jobb a hagyományos módszernél?

A tizenegy termékből a vizsgálatok szerint kettőnél – a gyári adatokra alapozva – nem találtak kockázatot, hét további esetben mérsékelt kockázati tényezőkkel kell számolni az ilyen termékeket nagy mennyiségben fogyasztóknak, egy esetben azonban “a vizsgálat nem tudta kizárni a genetikai károsító hatás lehetőségét” – olvasható a jelentésben. Ez az anyag az AM01-nek nevezett anyag, amit bükkfa füstből nyernek. Egy további esetben nem tudott a kutatás értékelhető eredményt produkálni, adathiány miatt.

A brit Élelmiszergyártók Szövetsége azt közölte a BBC-vel, hogy együttműködnek az ESFA-val a további vizsgálatokban, szóvivőjük megjegyezte ugyanakkor, hogy a füstaromák használata, a hagyományos füstöléssel összehasonlítva “relatíve biztonságosabb”.

Forrás: elestar.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*