Egy anyuka kislányával válogat a bolti gyümölcsök között.

Mennyire befolyásolja társadalmi-gazdasági helyzetünk, valamint táplálkozási ismereteink és hiedelmeink az étrendünk minőségét? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakértői egyértelmű választ adnak a kérdésre: drágán is lehet rosszul, és olcsón is lehet jól táplálkozni. Kiderült az is, hogy az emberek többsége csak az egyszerű formában kommunikált táplálkozási tanácsokat jegyzi meg: egy ausztrál felmérés résztvevőinek 90%-a például megértette, hogy fogyasszon több zöldséget és gyümölcsöt, azonban csupán 56%-uk számára volt egyértelmű a naponta javasolt zöldség-, illetve gyümölcsadagok számára vonatkozó javaslat.

A gazdagabb réteg jobban táplálkozik

Régóta ismert tény, hogy sok más tényező mellett a társadalmi helyzet, az iskolázottság és az egyén anyagi lehetőségei is befolyásolják az élelmiszerválasztást, ezen keresztül pedig az egészségi állapotunkat. Az egészségmegőrzés iránt elkötelezett táplálkozási szakemberek hisznek benne, hogy a táplálkozási ismeretek elmélyítése tudatosabb táplálkozást eredményez, de valóban okkal hihetünk-e ebben?

Egy az Egyesült Államokban nemrég elvégzett vizsgálat során annak igyekeztek utánajárni, hogy a szociális-gazdasági státusz milyen hatással van az étrend minőségére, ezen belül is a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ezt a hatást mennyiben módosítják a táplálkozási ismeretek és a hiedelmek.

A vizsgálatban közel 4400 felnőtt amerikai – az 1994-1996 között zajló “Continuing Survey of Food Intake by Individuals” nevű felmérés során rögzített – adatait használták fel. A társadalmi-gazdasági státuszt az iskolai végzettség és a jövedelem alapján sorolták be, a táplálkozási ismereteket pedig egy 11 kérdést tartalmazó kérdőív segítségével mérték fel. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás vonatkozásában az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának ajánlását, az étrend általános megítélését tekintve pedig az USA-ban használatos úgynevezett “Healthy Diet” indexet vették figyelembe.

Az eredmények szerint a jobb társadalmi-gazdasági státusz nagyobb zöldség- és gyümölcsfogyasztást és általában is kiegyensúlyozottabb tápanyag-összetételű étrendet eredményezett. Számos esetben volt továbbá megfigyelhető a táplálkozási ismeretek és az ezekhez fűződő hiedelmek befolyásoló hatása. Az iskolázottság például nem mutatott összefüggést az étrend minőségével azon egyének esetén, akik csupán “mozaikos” táplálkozási ismeretekkel rendelkeztek. Hasonló összefüggést találtak a jövedelem vonatkozásában is.

Összességében tehát elmondható, hogy a táplálkozási ismeretek elsajátítását és ezek elmélyítését célzó oktatóprogramok nélkülözhetetlenek az étrendi minőség javításához – minden társadalmi réteg számára, az iskolázottságtól és a jövedelmi helyzettől függetlenül.

Ártámogatásra is szükség lenne a kiegyensúlyozottabb étrend érdekében

Örök kérdés, hogy a jövedelem milyen mértékben határozza meg az étrend minőségét. A választ a Minnessota Egyetem munkatársai 14, egyenként 90 perces, videóra rögzített, a témára összpontosított csoport vizsgálatával igyekeztek megtalálni.

A csoportokba közel száz alacsony jövedelmi kategóriába tartozó felnőtt, legalább egy 9-13 éves gyermeket nevelő nőt válogattak be. A vizsgálatban résztvevő, többségében a család élelmezéséért is felelős asszonyok 75%-a túlsúlyosnak, illetve elhízottnak bizonyult a testtömegindexe (BMI) alapján. Körükben számos, a túlsúly talaján kialakult betegség, így felnőttkori diabétesz és magas vérnyomás is megfigyelhető volt. Ezek a nők ennek ellenére általánosnak ítélték egészségi állapotukat, az egészségügyi problémák okaként pedig valamilyen anyagcserezavart vagy öröklött problémát jelöltek meg. Habár többségük szívesen fogyasztott volna például több friss gyümölcsöt és zöldséget, ezeket az élelmiszereket elérhetetlenül drágának tartották.

A rossz egészségi állapot és a helytelen táplálkozási szokások feltétlenül megkövetelik az alacsony jövedelmű néprétegek számára olyan oktatóprogramok kidolgozását, melyek lehetővé teszik számukra a megfizethető, ám értékes tápanyagtartalmú élelmiszerek kiválasztását – írja a tanulmány. Emellett olyan központi intézkedésekre (például ártámogatás) is szükség van, melyek elérhetőbbé teszik az alacsonyabb jövedelműek számára a kiegyensúlyozott étrend megvalósítását.

Az egyszerű táplálkozási tanácsok jobban “átmennek”

A táplálkozástudomány egyik izgalmas területe a földrajzi elhelyezkedés táplálkozási szokásokra gyakorolt hatásának vizsgálata. Az ausztrál Flinders Egyetem kutatói a dél-ausztrál város, Adelaide két, egymástól eltérő gazdasági-társadalmi helyzetű külvárosi területének lakóit vették górcső alá. A vizsgálatban önkéntesen résztvevő több mint 200 felnőtt általános táplálkozási ismereteit egy 113 kérdésből álló kérdőív segítségével térképezték fel.

Az eredmények a következők voltak: a résztvevők a legpontosabban a több gyümölcs, zöldség és élelmi rost, valamint a kevesebb sós és zsíros étel fogyasztását célzó táplálkozási ajánlást értették meg. Az ennél részletesebb táplálkozási információ pedig inkább zavaró tényezőként jelent meg. Például, az emberek 90%-a megértette azt a tanácsot, hogy fogyasszon több zöldséget és gyümölcsöt, azonban csupán 56, illetve 62%-uk számára volt egyértelmű a naponta javasolt zöldség-, illetve gyümölcsadagok számára vonatkozó javaslat.

,,A statisztikai adatok alapján a két vizsgált közösség táplálkozással kapcsolatos tudásszintjében – a lakóhelytől függően – jelentős mértékű tudásszintbeli különbség volt kimutatható. Ez egyaránt független volt a nemtől, az életkortól és az iskolázottságtól is. A táplálkozási ismeretek elmélyítését emiatt – a teljes lakosság számára megfogalmazott táplálkozási ajánlások mellett – célszerű lenne a kisebb lakóközösségek számára kidolgozott oktatóprogramokkal is elősegíteni” – írják a szerzők.

Forrás: elestar.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*