Egy hunza nő sárgabarackot szárít ládákban.

Létezik a Himalája távoli hegyeiben, Nyugat-Pakisztán, India és Kína között egy kis királyság, amit Hunzának hívnak.

Az itt élő emberek, a hunzák hihetetlen hosszú életükről és jó egészségükről híresek. Nem ritka a 100 éves kor feletti ember, de vannak, akik a 120 évet is megélik.

Vajon mi lehet ennek az oka?

A napjainkban hivatalosnak elfogadott orvostudomány nem tud választ adni arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy ezek az emberek nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást és nem betegszenek meg rákban. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak pedig még 90 éves korukban is nemzőképesek.

Az mindenesetre megfigyelhető, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos nyugati étrendnél 200-szor több nitrilozidot, azaz B17-vitamint tartalmaz.

Ennek forrása pedig leginkább annak a rengeteg sárgabaracknak a magja, amivel a hatalmas sárgabarack-ligetekben találkozhatunk. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják.

A sárgabarackot, annak magját és a magjából készített olajat használják gyakorlatilag mindenre.

Nemcsak ezzel sütnek-főznek, de krémeket is készítenek belőle különféle bőrsérülések gyógyítására, és a hajukat is ezzel ápolják.

A hunza nők bőre különösen sima, még idősebb korukban is. Általában elmondható, hogy az arcuk alapján 15-20 évvel fiatalabbnak tűnnek, mint a világ más részein élő asszonyok. Azt mondják, hogy a titkuk a sárgabarack magjából nyert olajban rejlik, amellyel szinte mindennap bekenik a bőrüket.

Sokszor ebéd után 30-50 db sárgabarackmagot is megesznek. Ez a mennyiség akár 75 ezer nemzetközi egységnyi A-vitamint és 50 mg B17-vitamint tartalmazhat. Ez az A-vitamin-mennyiség hét és félszerese az FDA által engedélyezett maximumnak, mégsem betegszenek meg tőle. Sőt…

A hunzák a nyugati tudósok többségével ellentétben nincsenek tisztában a sárgabarack magjának összetevőivel, és azok hatásaival. Ők csak azt érzik, hogy rendszeres fogyasztásukkal jobbá teszik az életüket.

A legtöbben egészségesek, és egészen az utolsó napjukig jó erőben vannak. Nem csak hosszú élettel rendelkeznek, de képesek azt minőségben leélni, ellentétben a nyugati világ országaiban élőkkel, akiknek az életét esetenként meghosszabbíthatja egy-egy sebészeti beavatkozás vagy a gyógyszerek, de egyúttal meg is fosztja őket az élet további élvezetétől.

Mivel táplálkoznak még a hunzák a sárgabarackon kívül?

Főleg gabonaféléken és friss zöldségeken élnek: hajdinán, kölesen, lucernán, borsón, tótbabon, fehérrépán, salátán, bagolyborsón és különféle bogyókon. Figyelemreméltó, hogy a saláta és a fehérrépa kivételével ezek mindegyike tartalmaz B17-vitamint!

A hunzák a zöldségeket, gyümölcsöket és gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül – szinte kizárólag nyersen fogyasztják, húst pedig igen ritkán esznek. Egyáltalán nem fogyasztanak hántolt rizst, cukrot és sót, a szintetikus élelmiszerekről még csak nem is hallottak.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ez a nép kétezer évig csaknem teljesen el volt vágva a külvilágtól. Szinte teljesen megközelíthetetlen volt. Az elmúlt években azonban vágtak egy keskeny utat a hegybe, és a “nyugati világ” beköltözött Hunzába is, magával hozva egy új étkezési szokást, bármennyire is tiltakoztak az itt lakók ez ellen.

Sajnálatos tény, hogy ezzel egyidejűleg megjelentek az első rákos esetek náluk is…

A hunzák már évszázadokkal ezelőtt tudták, hogy a magokat nagy becsben kell tartani. A nyugati világ országaiban csak napjainkban fedezték fel a növények magjainak előnyös hatásait.

Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy a magok esetenként 20-30-szor hatékonyabbak, mint a gyümölcsök egyéb részei.

Forrás: a-magok-ereje.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*