Müzlistálban müzli és gyümölcsök.

Én tudom, te tudod, mi tudjuk. De jól tudjuk? Számos tévhit kering a táplálkozással kapcsolatban. A tévhitek terjesztésében a “szájhagyomány” és a média is fontos szerepet játszik. Könyvet lehetne írni azokból a tévhitekből, melyek közszájon forognak, és amivel egy-egy dietetikus találkozik. Erre most ugyan nincs lehetőség, de néhány gyakori tévhitet most is eloszlathatunk. Lássunk néhányat ezek közül.

  • A mangalica húsa, zsírja koleszterinmentes

Ezzel a tévhittel szinte mindenki találkozott már. Sajnos azonban ez nem igaz. A mangalicát zsírsertésként tartották, vágósúlyának kétharmada háj, zsír és szalonna. Húsa zsírosabb a hússertéséhez képest és zsírja nem tartalmaz kevesebb koleszterint, mint más fajtáké. A mangalicazsír zsírsavösszetétele a takarmányozástól függ, tehát nem mindig kedvezőbb a hússertéséhez képest.

Érdemes azonban megemlíteni, hogy a mangalica májának nagyobb a vastartalma és húsának egyes vitamin- és ásványianyag-tartalma is jelentős más fajtákhoz képest. Húsa ízletesebb, porhanyósabb a nagyobb zsírtartalom miatt.

  • Az almában sok a vas

Ezt a mondatot sokszor kismamáktól hallom. A növényekben lévő vas rosszabbul szívódik fel, mint az állati termékekből származó. A legkisebb vastartalmú gyümölcsök 10 dekagrammja 0,10 – 0,20 g vasat tartalmaznak. 10 dkg almában 0,30 g vas található, ugyanennyi cseresznyében 2,9 g, vörös ribiszkében 4,5 g, szederben 1,3 g van. Ebből is látszik, hogy az alma nem a legtöbb vasat tartalmazó gyümölcsök közé tartozik.

A vas legjobb forrása a hús, máj és más belsőségek. A növényekben lévő vas felszívódását segíthetjük, ha állati fehérjét is fogyasztunk mellé, illetve fordítva, az állati eredetű vas hatékonyabban szívódik fel, ha C-vitaminban gazdag növényi táplálék is van mellette.

  • A méz nem hizlal

A méz értékes vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz és számos kedvező egészségügyi hatása van, ezért a finomított cukor vagy az édesítőszerek alternatívája lehet. Kalória- és szénhidráttartalma azonban csaknem megegyezik a cukoréval, tehát kalóriaspórolásra sajnos nem a legalkalmasabb. Legfőbb cukrai a gyümölcs- és a szőlőcukor, ezért a vércukorszintet hamar megemeli, glikémiás indexe 90-100%.

  • A margarinok sok transzzsírsavat tartalmaznak, ezért jobb, ha vajat eszünk

A transzzsírsavak korábban a növényi olajok hidrogénezése, keményítése során keletkeztek nagyobb mennyiségben. Mára azonban a korszerű technológia lehetővé teszi, hogy a határérték alatt maradjon (1% alatt) a transzzsírsav mennyisége. A vajban, mint állati eredetű zsiradékban, sok telített zsírsav van, míg a margarinban a telítetlen zsírsavak dominálnak és gyakorlatilag koleszterinmentes. Hosszú távon ezért a margarin fogyasztása javasolt.

  • Vannak „egészséges” és „egészségtelen”ételek

Ahogy semmi sem csak fekete és fehér, úgy az élelmiszereket sem lehet ilyen egyértelmű kategóriába sorolni. Hogy egy étel vagy ital az egészségünket szolgálja-e vagy sem, az függ a fogyasztás mértékétől, gyakoriságától és a táplálék minőségétől is.

A vörösbor (jó minőségű) fogyasztása például napi 1-2 dl mennyiségben segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, de mértéktelen fogyasztása egészségkárosodáshoz (és az árokba) vezet.

Nincsenek tiltott táplálékok, csak a fogyasztás gyakoriságára és mennyiségére kell figyelni. Kerüljük a szélsőségeket!

  • Diabetikus édességek jók fogyókúrában

A diabetikus édességek elsősorban cukorbetegek részére készülnek. A cukor helyett főleg cukorpótlókat használnak édesítésre (nem összekeverendők a mesterséges édesítőszerekkel). A cukorpótlók lassabban emelik a vércukorszintet, mint a finomított cukor, de kalória- és szénhidráttartalmuk gyakorlatilag azonos. Tehát a diabetikus édességek nem alkalmasak kalóriaspórolásra.

  • A müzli egészséges

A müzlik egyre népszerűbbek, és az egészséges táplálkozás szimbólumává váltak, de mégsem mindegy, hogy milyet vásárolunk. Elsősorban azok a müzlik javasoltak, melyek nem vagy csak csekély mértékben tartalmaznak hozzáadott cukrot, nem nagy a zsírtartalmúk, és valódi gyümölcs van bennük. Mivel az ember szereti az édes ízt, ezért talán nem meglepő, hogy a cukrozott müzlik fogynak a legjobban. Sajnos, azonban amiben csokoládédarabok, cukor, mesterséges édesítőszer és adalékok, aromák vannak, hosszú távon nem járulnak hozzá az egészség megőrzéséhez.

  • A light margarin veszélyes

Sokszor hallottam a következő mondatot: „nem veszek light margarint, mert ki tudja, mivel pótolják a kieső részt.” A válasz pedig a lehető legegyszerűbb: vízzel. A light margarinok 40%-a olaj, 60%-a víz. A light margarinok nem veszélyesek, sőt, jó szolgálatot tesznek olyan diétákban, ahol törekedni kell a zsírszegénységre.

Kérdezz bátran

Ha bizonytalanok vagyunk egy-egy információ hitelességében, forduljunk táplálkozási szakemberhez, dietetikushoz. Ahogy egyik főiskolai tanárom mondta: „Kérdezz bátran, még akkor is, ha úgy gondolod, a kérdésed hülyeség. Ha kérdezel, az azt jelenti, hogy gondolkodtál a témán. A gondolkodás pedig nem szégyen.”

Forrás: harmonet.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*