Érrendszer és érszűkület keresztmetszete grafikán ábrázolva.

Az érelmeszesedés egyre többeket érint, főként a negyven év feletti férfiakat és az ötvenes éveiket betöltött nőket. A betegség kialakulása hosszú folyamat, de időben észlelve a tüneteket lehet tenni ellene.

Az érelmeszesedés azt jelenti, hogy lerakódások keletkeznek az erek falaiban, amelyek rugalmatlanná teszik az ereket, szűkebbé teszik azok keresztmetszetét. Ennek következtében az érintett hajlamosabb lesz a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, agyi keringési zavarok kialakulására, valamint a végtagokon kialakuló keringési zavarok megjelenésére. Az egyik legjelentősebb hajlamosító tényező a dohányzás. A dohányzók megbetegedési kockázata a nemdohányzókéhoz képest kétszerese, ha a betegnek magas vérnyomása is van a kialakulás kockázata négyszeresére nő. Ehhez még a másodlagos tényezők szerepe is hozzájárul: elhízás, mozgásszegény életmód stb.

Az érelmeszesedés oka pontosan nem ismert, de ismeretesek olyan kockázati tényezők, amelyek fokozott valószínűséget jelentenek a betegség kialakulására. Ezek a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, dohányzás. Másodlagos tényezők a cukorbetegség, magas trigliceridszint, elhízás, magas húgysavszint, mozgásszegény életmód.

Az érelmeszesedés során változóak a tünetek, attól függően, hogy az érelmeszesedés a szervezet mely részén haladt jobban előre. A szív- és érrendszeri keringési zavarok miatt, a betegnél magas vérnyomást, szívelégtelenséget, szívritmuszavarokat (szabálytalan szívműködést) észlelhetnek, kialakulhat szívinfarktus. Agyi keringési zavarok esetén, a beteg szédülést, feledékenységet panaszolhat, a környezete zavartságot, elbutulást észlelhet, és ezen betegekben gyakrabban alakul ki agyi érelzáródás vagy bevérzés (ami bénulásokkal járhat). Végtagi keringési zavar esetén a beteg bizonyos távolság megtétele után lábikragörcsöt észlelhet, ami megállásra készteti, később már a végtag elhalásához is vezethet.

Az érelmeszesedés folyamatát megelőzni kell, illetve folyamatát lassítani. Az elsődleges kockázati tényezőkön látszik, hogy a beteg önmaga is sokat tehet azért. Különösen azoknál a betegeknél fontos a nagyobb odafigyelés, akiknél a családban halmozottan fordult elő megbetegedés, kritikus életkorban vannak (férfiaknál 49 év, nőknél 59 év felett), cukorbetegek, és egyéb kockázati tényezők halmozottan fordulnak elő.

Forrás: szeniormagazin.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*