Középkorú hölgy és lánya.

A University of London rákkutató intézetének kutatói kimutatták, hogy egy lány esetében a menstruáció kezdetét főként az határozza meg, mikor kezdett menstruálni édesanyja. Korábban azt gondolták, hogy az étrend, különösen a sok hús fogyasztása nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

Akkor egy lány egészségének milyen más területeit befolyásolhatja az öröklődés? Elképzelhető, hogy ha meg akarjuk állapítani egy nő egészségügyi kilátásait, elég, ha átnézzük édesanyja kórtörténetét? Szakértők segítségével az alábbiakban sorra vesszük, milyen eséllyel örökölhetik a nők édesanyjuk testi és lelki egészségi állapotát.

• Migrén

Dr. Kate Henry, a New York-i Egyetem neurológusa szerint 70-80 százalékos az esély arra, hogy egy nő örökli édesanyjától. A kutatók nemrég fedeztek fel egy hibás gént, amely a migrén kialakulásáért felelős, ez öröklődik anyáról lányára. A kiváltó tényezők megjósolhatatlanok, de azonosításuk segíthet az állapot szabályozásában. Érdemes például kerülni bizonyos élelmiszereket, például a csokoládét, a kávét, a sajtot, a citrusféléket és a vörösbort.

• Emlőrák

Az emlőrákos esetek 3 százaléka örökletes. A BRCA1, illetve BRCA2 mutáns gén hordozói nagyobb valószínűséggel öröklik a betegséget. Ha egy vérrokonunknak fiatalon emlőrákja volt, esetünkben is nagyobb a kockázat.

Azoknak a nőknek, akiknek családi kórtörténetében előfordult már emlőrák, genetikai szűrést javasolnak. Ha valaki hordozza a gént, szigorúbb megfigyelés alatt tarthatják. Néhányan a korai emlőeltávolítást választják az emlőrák kockázatának csökkentése érdekében. A hormonpótló terápiák, a kombinált fogamzásgátló tabletta szedése, valamint az elhízás is növeli a kockázatot, különösen a változókor után. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás is fokozza a kockázatot.

• Edzettség

A genetikai kapcsolat akár 50 százalék is lehet. A mondás szerint, ha valaki olimpiai aranyéremre pályázik, jól kell megválasztania a szüleit. Az izomtónus és az edzettség fejlesztésének képessége nagymértékben örökletes.

Az egészségügyi szervek általánosan napi 30 perc testmozgást javasolnak hetente öt napon át – ez az arány segít megőrizni az egészséget, de az edzettség szintjét nem befolyásolja jelentősen.

• Depresszió

Több kutatás is azt mutatja, hogy 10 százalék az esélye annak, hogy örököljük a rendellenességet. A mentális betegségek, köztük a depresszió, a szülés utáni depresszió és a bipoláris zavar közismerten a családon belül öröklődik. Egy mutáns gén, a triptofán-hidroxiláz 2 játszhat szerepet a depressziós zavarok kialakulásában, amely megfosztja az agyat a hangulatot szabályozó szerotonin hormontól. Közvetlen genetikai összefüggést azonban egyelőre nem mutattak ki.

A depresszió kockázatát a kimerültség, a stressz és az alkoholfogyasztás is növelheti. A depresszióval összefüggő gének öröklése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakiben kialakul a betegség.

• Elhízás

Egy brit kutatás szerint azokban az emberekben, akik az FTO gén egy bizonyos variánsából kettő található, 70 százalékkal magasabb az elhízás kialakulásának kockázata, mint másokban. Egy másik tanulmány azt mutatta, hogy míg a normális testsúlyú édesanyák lányai közül 4 százalék elhízott, ez az arány a kövér anyák lányai esetében 41 százalék. Az FTO gén variánsának két példányával rendelkező emberekben kétszer magasabb az elhízás kockázata, mint másokban.

A gyermekkori elhízás arányának növekedéséért nagymértékben felelős a kalória- és zsírdús étrend terjedése, valamint a testmozgás hiánya. A szakértők szerint a képernyő előtt töltött időt is napi két óra alá kellene szorítani.

• Reumás ízületi gyulladás

Ha valakinek az édesanyja szenvedett a betegségben, 50 százalékkal magasabb a kockázata, hogy kialakul benne a reumás ízületi gyulladás. Öröklött gének ugyan nem közvetlenül okozzák a betegséget, de növelhetik kialakulásának valószínűségét.

A reumatoid artritisz gyakoribb olyan emberekben, akik dohányoznak, nagy mennyiségű vörös húst, illetve koffeint fogyasztanak. Vírusfertőzések is kiválthatják a betegséget, bár ez ritka olyan emberekben, akik zöldségekből és gyümölcsökből sok C-vitamint visznek be a szervezetükbe.

• Korai menopauza

Ha az édesanyának korai menopauzája volt, lányának 70-85 százalék az esélye arra, hogy ugyanez történik vele is. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint négy gén együttesen a kockázat jelentős növekedését okozza.

Jelentkezését sehogyan sem lehet megelőzni, de a tünetek enyhítése érdekében sok mindent tehetünk, a gyógynövényes kezelésektől a hormonpótló terápiáig bezárólag. A kezelésekről mindenképpen kérjük ki orvosunk véleményét.

• Alzheimer-kór

Ha az édesanya esetében is így volt, lányában 3-5 százalékkal nagyobb a demencia kockázata, és körülbelül 30-50 százalékkal nagyobb a korai Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. A kutatók felfedezték azokat a géneket, amelyek hajlamosítanak a demencia különféle típusaira. A korai Alzheimer-kór esetében a demencia öröklődését három gén okozza. A 65 éven felül jelentkező időskori Alzheimer esetében azonban csak egy gén játszik szerepet.

A megelőzés szempontjából a legfontosabb az egészséges testsúly megőrzése, a testmozgás és az egészséges vérnyomás, illetve koleszterinszint ellenőrzése 35 éven felül. Ezzel akár 20 százalékkal is csökkenthető a demencia kockázata.

• Szívbetegség

Akár 20 százalékkal nagyobb a kockázata, ha az édesanyánknak szívrohama vagy érelzáródás következtében jelentkező mellkasi fájdalma volt. Egyelőre nem tudjuk pontosan, mi a közvetlen összefüggés az anya kórtörténete és lánya szívbetegsége között. A kutatók szerint nem egyértelmű, hogy a gének vagy a környezeti tényezők (pl. a lány utánozza édesanyja egészségtelen étkezését) játszanak nagyobb szerepet.

A megelőzés érdekében az életmód a legfontosabb, vagyis meg kell őrizni az egészséges testsúlyt, egészséges étrendet kell követni, csökkenteni kell a só- és az alkoholfogyasztást, és kerülni kell a dohányzást.

Forrás: betegszoba.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*