Petrezselyem vágódeszkán.

Sok mindent tudunk az egészséges étkezésről. Epidemiológiai tanulmányok sora talál szoros összefüggést bizonyos típusú étkezési szokások és a jobb egészségi állapot között különösen a szívbetegségek vonatkozásában. De hogy mik azok a legapróbb részletek, az élelmiszerekben létező hatékony molekulák, amelyek aztán a hatásért felelősek, ez sok esetben rejtély marad. Különösen, ha arra gondolunk, hogy összefüggést keresünk bizonyos élelmiszerek és a rák kialakulásának kisebb kockázata között.

Egy újabb lépés a tudás felé: egy tanulmány azt sugallja, hogy egy vegyület, amely a mediterrán étrendben nagy mennyiségben előfordul, elveszi a rákos sejtektől azt a tulajdonságukat, hogy elkerüljék a halált és korlátlanul szaporodjanak.

A génszabályozásban egy nagyon konkrét lépés megváltoztatásával ez a vegyület újra megtanítja a rákos sejteket arra a folyamatra, ahogyan a normál sejtek szabályozzák életciklusukat: a programozott sejthalálra.

A ráksejtek úgy tudnak osztódni megállás nélkül, hogy meggátolják azt a folyamatot, amely normálisan, a ciklus végén halálra ítélné őket a program szerint. Az apigenin a mellráksejteknél képes volt leállítani ezt a gátlást, mutatta be a kutatás, amelyet az Ohio-i Állami Egyetem tudósai végeztek.

A petrezselyem, a zeller és a kamillatea a leggyakoribb forrásai az apigeninnek, de megtalálható számos más zöldségben és gyümölcsben is.

A kutatás azt is kimutatta, hogy az apigenin az emberi szervezetben mintegy 160 fehérjéhez kötődik, ami arra utalhat, hogy gyógyhatása a most ismertnél sokkal szélesebb körű. A táplálékkal bejuttatott anyagok tehát valószínűleg sok mindent gyógyíthatnak, hatásuk szélesebb körű, míg a gyógyszerek támadáspontja a gyógyítás során általában csupán egyetlen molekula.

Tudjuk, hogy egészségesen kell táplálkozni, de az esetek többségében nem ismerjük a mechanizmust, amiért ezt kell tennünk. Most láthatjuk, hogy az annyit emlegetett mediterrán étrend egészségre gyakorolt hatása többek között ehhez a tápanyaghoz köthető, amely sok fehérjére van befolyással. Az apigenin visszaállítja a rákos sejtek normál profilját, ami nagyon értékes, mind klinikailag, mind a prevenció szempontjából” – magyarázza Andrea Doseff, molekuláris genetikus professzor (Ohio State University), aki Erich Grotewold professzorral együtt vizsgálta az apigenin és más flavonoidok lehetséges hatását a betegségek megelőzésében.

Azon kívül, hogy megállapították, az apigenin hatással lehet a rákos sejtek viselkedésére, a kutatás másik nagy eredménye egy új orvosbiológiai kutatási technika kifejlesztése is. A technikát, amellyel azt próbálták kideríteni, mely fehérjék lépnek kölcsönhatásba az étrendben előforduló kisebb molekulákkal, egyszerűen a halászathoz hasonlították.
„Képzeljenek el egy nagy edényt, amelyben a potenciálisan érintett fehérjék apró halak. Beletesszük a táplálékmolekulát az edénybe, és az csak a strukturális tulajdonságainak megfelelő fehérjéket vonzza. És tudjuk, hogy ez valódi kapcsolat, mert látjuk, ahogy a fehérjék és az apigenin egymáshoz kötődnek.”

A további kísérletezés során megállapították, hogy az apigenin olyan fehérjékkel is kapcsolatba került, amelyek három specifikus funkcióval rendelkeztek. A legfontosabb ezek közül az volt, amelynek segítségével az apigenin helyre állította a programozott sejthalál mechanizmusát a sejtekben, és ezzel meggátolta korlátlan szaporodásukat.

A kutatásból levonható egyik következtetés tehát, hogy amikor megfelelően étkezünk, segítünk a szervezetben lévő fehérjéknek, hogy normális utasításokat adjanak ki, a sejtek élete a normális mederben haladjon a keletkezéstől a pusztulásig.

Az apigenin jótékony hatása nem korlátozódik erre a kifejezetten bizonyítható rákellenes tevékenységre, kutatások korábban már kimutatták gyulladáscsökkentő hatását is.

„Mivel az apigenin többféle sejthez is kötődik, sokféle előnyös tulajdonsága lehet, és mivel sok szereplős a játék, szinergisztikus hatás érhető el vele.”

Doseff most egy állatkísérletet vezet, ahol azt tesztelik, hogy a táplálék, amelyet úgy módosítottak, hogy megfelelő dózist tartalmazzon az apigeninből, hozza-e a rákellenes hatást.

Forrás: diabetika.info

This article has 1 comment

  1. nitrogén nélkül nincs termelés és a rozsdásodás elleni mérgek nélkül.Lebomlik?Szarvasmarhák kiirtása pedig trágya hiány miatt a kamilla teljesen kipusztult.A termesztett kamilla van-e olyan hatásos,mint a mezőkön legelőkön marhatrágyában nevelődött őshonos növény?

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*