Egy terhes nő kórházi ágyon fekszik, fogja a hasát.

Magyarországon 34 szülészeten nincs biztosítva, hogy az anya a szülés után megszakítás nélkül újszülöttjével tölthessen legalább 30 percet. Császármetszéssel született gyermekeknek 13 intézményben egyáltalán nem tudják biztosítani sem az apával, sem az anyával a korai bőrkontaktust.

További nehézség, hogy nemcsak az anyán, a gyermeken is kimutatható a traumatikus születés élménye: egyre több kutatás bizonyítja, hogy egyes fiatal felnőttkori problémák – asztma, diabétesz, rák, autizmus – összefügghetnek a méhen belüli élet történéseivel és a születés körülményeivel.

Kulcsfontosságú, hogy a szakemberek – orvosok, szülésznők, védőnők – képzése a problémák, kockázatok, lehetséges negatív kimenetelek megoldására, életmentésre, a patológiás esetek gyógyítására fókuszál. Mindeközben figyelmen kívül marad a szülés természetes lefolyásának kísérése, ennek támogatása. Nem szerepel kellő hangsúllyal a képzési tananyagban a szülést támogató nem farmakológiai módszerek hatásmechanizmusa és lehetőségei, a partnerelvű kommunikáció és konfliktuskezelés, és gyakran elmaradnak az újabb tudományos eredmények áttekintései is. Egy kezdő szülészorvos vagy szülésznő alig lát természetes lefolyású szülést, ezért sem elméletben, sem gyakorlatban nem készül fel a szakemberek többsége a természetes szülés kísérésére.

A nők többsége azonban képes lenne beavatkozás nélkül szülni, ha megkapná az ehhez szükséges információt és támogatást. Míg az ezredfordulón minden ötödik, ma már minden harmadik szülés császármetszéssel végződik, és a szülések nagy részében érzéstelenítéssel, gyorsító gyógyszerekkel, monitorozó eszközökkel „vezetik le” a szülést. Sok esetben már annak indulását is mesterséges módon idézik elő. Kétségtelen, hogy ezek egy részét maga az anya „kéri”, azt remélve, hogy ezek segítségével könnyebben, gyorsabban és fájdalommentesen hozhatja világra gyermekét.

Vajon miért nem lehet áttörni azt a falat a szülészeti ellátó rendszerben, hogy a szülés jó (minőségű) élmény legyen és lehet-e szerepe ebben a hálapénznek? Többedik generáció nő fel abban a tudatban, hogy a biztonságért fizetni kell. Ebből a szempontból érthető az aktív szülésvezetés, beavatkozás, „segítés”, hiszen kimondatlanul is erre „szerződik” orvos és páciense. Ez nehezítheti a szemléletváltozást.

“Pedig van orvos, aki képes úgy jelen lenni egy szülő nő mellett, hogy annak kérését tiszteletben tartva csak akkor cselekedjen, amikor az szükséges. A cél az lenne, hogy ne vágjon, szabjon, varrjon; hanem biztonságot nyújtson – mondta Czövek Ágnes,a Délpesti Jahn Ferenc Kórház szülésznője.

Ugyanakkor a szülő nők tájékoztatása is hiányos, a legtöbben nincsenek tisztában jogaikkal és lehetőségeikkel. A Séta a SzüléSzületéS minőségéért kezdeményezésnek az ellátás javításáért folytatott szakmai lépések mellett fontos célja a szülésre készülő anyák tájékoztatása.

Novák Julianna dúla, perinatális szaktanácsadó szerint azért is fontos a felnövekvő generációk, a leendő szülők tájékoztatása, hogy meg tudják fogalmazni érzéseiket és szükségleteiket, szakmai összefüggéseken alapuló tényekre építve tudják képviselni és érvényesíteni érdekeiket és jogaikat a szakemberekkel való párbeszédben, olykor velük szemben is. Emellett lényeges az is, hogy mennél inkább megismerhessék a szülés valós arcát, és a természetes szülés fontosságát, előnyeit.

Forrás: delina.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*