Idős hölgy kezeit masszírozza.

A köszvény az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája. Ha arra ébred, hogy nagy lábujja, bokája, térde vagy más ízülete forró, duzzadt és érzékeny, ezek nagy valószínűséggel köszvény tünetei.

Mi a köszvény?

A köszvény az ízületi gyulladás (artritisz) azon formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez, és amelyet a szervezet magas húgysav-szintje okoz (ha a húgysavszint nem is tűnik emelkedettnek, a csökkentése hosszú távon enyhíti a köszvény tüneteit).

A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően nőknél is fokozódik a gyakorisága. Szerencsére jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszú távú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetőek.

A köszvényes roham jellegzetes tünetei:

A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, és főleg éjszaka kezdődik.

• Intenzív ízületi fájdalom: A köszvény leggyakrabban a nagylábujj nagyízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is. A fájdalom jellemzően 5-10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken, majd magától is elmúlik.

• Gyulladás és kipirosodás:Az érintett ízület vagy ízületek megduzzadnak, pirossá és nyomásérzékennyé válnak.

Miért alakul ki a köszvény?

A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav (urát) kristályok okoznak. A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), azokon belül is az ún. purinok lebontásából származó salakanyag. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében) és az agyban.

Normálisan a húgysav oldott állapotban van a vérben, és a vizelettel ürül. Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának. A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben (apró, tűhegyes kristályok formájában); az első két esetben a vér húgysav-szintje is megemelkedik. Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban, a nagy falósejtek (makrofágok) váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat.

Ha egy ízületben hirtelen intenzív fájdalmat észlel, ha ízülete meleg és érzékeny, forduljon orvoshoz! A kezeletlen köszvény egyre súlyosabbá válva hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet.

Az álköszvény

Kristályok kicsapódásán alapul egy másik megbetegedés is, amit pszeudo-köszvénynek (álköszvény) neveznek. Itt a kristályokat nem húgysav, hanem kalcium-pirofoszfát alkotja. Az álköszvény is érintheti a nagylábujj ízületét, de nagyobb valószínűséggel jelentkezik a szervezet nagyobb ízületeiben (térd, a csukló, boka).

A köszvény diagnózisa

Orvosa folyadékmintát fog venni az ízületből és megnézi van-e húgysavkristály a benne lévő fehérvérsejtekben. Ezen kívül szükség lehet még vizeletvizsgálat a vizeletben ürített húgysav szintjének meghatározásához, illetve vérvizsgálatra a húgysavszint meghatározásához.

Hajlamos-e Ön a köszvényre?

Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát.

• Genetikai tényezők: Öt köszvényes betegből legalább egynél a családban már előfordult köszvény.

• Életviteli tényezők: A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul.

• Betegségek: A köszvény gyakran fordul elő együtt bizonyos betegségekkel, mint például a kezeletlen hipertónia, a cukorbetegség, a magas vérzsír-szint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése.

• Gyógyszerek: A tiazid (thiazid) típusú diuretikumok, illetve az aszpirin (kis dózisban), szintén növelhetik az húgysavszintet.

• Életkor és nem: Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysavszintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysavszintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.

Forrás: webbeteg.hu

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*